Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Új Magyar Szó
Anul şi data apariţiei: 16.08.2011
Tematica: conflictul romi-primăria Baia Mare
Categoria articolului: reportaje
Pagina (dacă este cazul): 4
Autorul articolului: Gy. Z.
Titlul articolului: Falak, amelyek még ma is állnak
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://epa.oszk.hu/01600/01650/00423/pdf/umsz_EPA01650_2011_08_16.pdf


Tizenegyedik esztendeje, hogy leomlott a berlini fal, a megosztottság jelképe, amelyet épp öt évtizede kezdtek el építeni. Bármilyen hihetetlen, hasonló falak még ma is állnak, sõt: épülnek a világban.

A történelemben a kínaiak építették az elsõ ilyen erõdítményt: a nagy falat, amely csak a tizenhetedik században veszítette el a fontosságát. A hatezer kilométeres építmény állítólag még az ûrbõl is látszik szabad szemmel, s máig a távolkeleti ország leghíresebb mûemléke, amely valójában több szakaszból áll. Az elsõket kétezer évnél is régebben emelték, kialakításán több császárdinasztia is tevékenykedett. Az utolsó, nagyobb részt a Ming-korszakban, a tizennegyedik-tizenhetedik században hozták létre. A Nyugat számára a nagy fal az ország elzárkózásának a jelképe, miközben a kínaiak az erõt látják benne.

A légy se mehet át

Napjaink talán legvitatottabb fala Izraelben húzódik: 2003-ban határozták el, hogy a számos palesztin támadás folytatását megelõzendõ biztonsági zárat hoznak létre az ország és Ciszjordánia között. Jelenleg hetven százalékban kész, összesen hétszáznál több kilométerre tervezik a hosszúságát. Valójában a biztonsági létesítménynek csupán az öt százaléka fal, mindenekelõtt Nagy-Jeruzsálem területén, ahol egyegy szakasz magassága a hat-nyolc métert is eléri. Másutt biztonsági kerítés húzódik elektronikus érzékelõkkel és szögesdróttal. Izraeli adatok szerint az építmény ideiglenes jellegû. Az építés megkezdése óta Izraelben visszaesett a terrorcselekmények száma, bár azt egyesek vitatják, hogy ez a falnak-kerítésnek köszönhetõ-e.

Korea 1948 óta megosztott ország, a 38. szélességi fok mentén szigorúan megerõsített és õrzött demarkációs vonal húzódik. Az ideiglenesnek szánt határ mögött a kommunista Észak- Korea elsáncolta magát a szabad világtól. A megosztással családok omlottak össze, akárcsak késõbb, 1961-ben Berlinben. Az ínség vagy a rendszerrel való elégedetlenség miatt elmenekülõ észak-koreaiak száma az utóbbi években megsokszorozódott. A legtöbben Kína felé lépik át illegálisan a határt, hogy ott várják ki a beutazási lehetõséget a déli országrészbe.

Átjárható létesítmények

Spanyolország észak-afrikai exklávéit, Ceutát és Melillát építette ki valóságos erõdítménnyé: több sor szögesdrótkerítés választja el a Földközi-tenger partján elterülõ két várost Marokkótól. A határlétesítményeket infravörös kamerákkal és mozgásérzékelõkkel szerelték fel, emellett a Guardia Civil (Civil Gárda) nevû paramilitáris rendõrség egységei járõröznek a kerítés teljes hosszán. A biztonsági berendezés az Afrikából érkezõ menekültek számára gyakorlatilag átjárhatatlan (nem szabad elfeledni, hogy az Európai Unió külsõ schengeni határáról van szó), a marokkóiaknak és az európaiaknak többszörös zsilipen kell végigmenniük.

Az Egyesült Államok csaknem 3100 kilométer hosszúságban határos Mexikóval, itt a kábítószercsempészek, az illegális bevándorlók magas száma és a bandabûnözés miatt rendkívül szigorú az ellenõrzés. A közös határ mintegy egyharmadát kerítés is biztosítja, amely azonban nagyobbrészt nem „szilárd” anyagból, hanem szögesdrótból, cölöpökbõl, jármûveknek emelt akadályokból áll. Vannak tehát bizonyos rések, ezért egyes szakaszokon megszigorították az ellenõrzést. Az erõdítéseket a levegõbõl drónokkal (pilóta nélküli repülõgépekkel) õrzik. A határ illegális átlépésének kísérlete során becslések szerint évente kétszázötvenötszáz ember veszíti életét.

Ciprus szigetén 1974 óta demarkációs vonal (az úgynevezett Attila-vonal) választja el az északi török közösséget a déli görögöktõl. A választóvonal egy athéni puccs és az ezt követõ török katonai beavatkozás nyomán jött létre. Maga a fõváros, Nikózia már az 1963-ban kirobbanó polgárháborúszerû harcok óta szenved a megosztottságtól. A ciprusi fal tulajdonképpen az ENSZ kéksisakosai által ellenõrzött barikádokból és ütközõzónákból áll. Az így megvont határ azonban csaknem kétszáz kilométeren keresztül az egész szigetet kettéosztja, az ütközõzónákat itt is ENSZ-katonák ellenõrzik, de 2003 áprilisa óta már valamelyest megindult a két országrész között a forgalom.

Gettósított romák

Néhány hónappal ezelõtt újabb szlovákiai város döntött úgy, hogy fallal választja el a helyi roma telepet és a szomszédos lakásokat, így akarván megelõzni a konfliktusokat a romák és a többségi lakosság között.

„Új betonkerítést építünk az óvoda és a roma közösség között, egy másikat pedig a panellakások mellett, hogy csökkentsük a zajt, s ezzel pedig kevesebb kellemetlenség érje az ott élõket” – jelentette ki Milan Mazúr. Az észak-szlovákiai Ruttka (Vrútky) város polgármestere nem fél a bírálatoktól: „Ez nem szegregáció. Ez a lakosok követelése biztonságuk miatt” – állítja. A helyi roma közösség ugyanakkor élesen bírálja a tervezett, mintegy két méter magas falakat. Szlovákiában egyébként nem ez lesz az elsõ fal a romák és a többségi lakosság között. Korábban hasonló kerítésekkel különítették el a roma telepeket a kelet-szlovákiai Osztrópatakon (Ostrovany), Kislomnicon (Lomnicka), Tõketerebesen (Trebišov) és néhány más településen is. A szlovák kormányzat évek óta nem tud megbirkózni a nehéz körülmények között élõ romák problémáival, s a helyzet egyre súlyosabb. Hasonló fal felhúzására Csehországban is sor került már: 1999-ben az észak-csehországi Ústí nad Labem egyik utcájában választották szét így a romák és a többségi lakosok épületeit. Cseh és külföldi emberi jogi aktivisták nyomására azonban mintegy másfél hónap múlva le kellett bontani.
  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.